A villámvédelem nem egy rúd a tetőn. Egy összefüggő rendszer, amely a becsapás energiáját a lehető legrövidebb úton, az épület szerkezetének és az elektronikának a megkímélésével vezeti a földbe – és amely csak akkor működik, ha a kockázatelemzés, a felfogó, a levezető, a földelés és az SPD-fokozatok egymásra vannak hangolva.
A tervezés a kockázatelemzéssel kezdődik, mert az adja meg a védelmi szintet – és onnan következik minden méret, távolság és keresztmetszet.
A védelmi szint meghatározása az épület adataiból, a benne folyó tevékenységből és a villámcsapás-sűrűségből. Ez dönti el, hogy egyáltalán kell-e védelem, és milyen.
Rúd, hálós vagy feszített vezetős kialakítás, gördülőgömb-módszerrel ellenőrizve. A tetőn álló gépészeti egységek, kilégzők és napelemsorok külön figyelmet kapnak.
A levezetők száma és kiosztása, a homlokzati nyomvonalak, és annak igazolása, hogy a szükséges elválasztási távolság tartható – vagy ha nem, akkor a kötések megtervezése.
Alapföldelő vagy körvezetős földelés, a talajellenállás figyelembevételével. A bejövő fémvezetékek, tálcák és szerkezetek bekötése egy közös potenciálra.
Túlfeszültség-levezetők a betáplálástól a végponti elosztóig, egymásra hangolva. Adat- és jelvezetékek védelme, cserejelzés és hozzáférhetőség megtervezésével.
Ex-övezetben a villámvédelem gyújtóforrás-kérdés is: szigorúbb kötések, földelés és potenciálkiegyenlítés, a zónabesoroláshoz igazítva.
A villámvédelmi terv az a szakág, ahol a 2D rajz a legtöbbet hazudik. Az elválasztási távolság térbeli kérdés: azt, hogy egy levezető és egy gépészeti csővezeték valóban elég messze van-e egymástól, alaprajzon és metszeten külön nézve könnyű elrontani.
A BIM modellben a tetőgépészet, a napelemsorok, a kilégzők és a villámvédelmi elemek egy térben vannak. Az ütközésvizsgálat megmutatja, hol kerülne a levezető túl közel valamihez, és a felfogórendszer árnyékolt tere is ellenőrizhető a valós tetőgeometrián – nem egy egyszerűsített vázlaton.
A felfogórendszer a tényleges tetőalakra és a rajta álló berendezésekre készül, nem egy leegyszerűsített körvonalra.
A levezetők és a gépészeti nyomvonalak konfliktusai a kivitelezés előtt derülnek ki, nem a helyszínen.
A vezetőhosszak, tartók, bilincsek és SPD-k darabszáma a modellből származik, nem becslésből.
Küldjön néhány mondatot a feladatról, és visszajelzünk, hogy BIM-ben milyen ütemezéssel és milyen tartalommal tudjuk elvállalni.